Monday, June 23, 2008

Levendulás-fehércsokoládés házi fagylalt

Sokáig meg voltam róla győződve, hogy a levendula konyhai használata csupán divatos, „trendi” gasztronómiai hullám, és kizárt, hogy bárki is komoly meggyőződéssel azt gondolja, hogy a provence-i lila mezők és a dédi ruhásszekrényének bódító illata valóban finom ételekben is. Mindaddig a pillanatig, amíg el nem készítettem ezt a levendulás-fehércsokoládés fagylaltot. A receptet tavaly nyáron egy New York-i szakácsiskola oktatója ihlette, egy olyan órán, ahol azt a készséget tanította, hogy hogyan inspiráljanak bennünket az adott évszak alapanyagai. Nyár lévén, a híres Union Square-i őstermelői piacon többek között egy csokor friss, illatos levendulát is felkaptunk. Kissé szkeptikusan álltam a feladat elé, amikor azonban megkóstoltam a fagylalt hűlő masszáját, tudtam, hogy nagy baj és függőség lesz a vége. Minden előítéletem egy perc alatt elszállt, azóta pedig szívesen és változatosan használom a levendulát. Az ismert, hogy édességeknek – főleg krémeknek, dzsemeknek, barackos desszerteknek, kellemes aromát kölcsönöz. De nyugodtan lehet kísérletezni sós fogásokkal is, kiváló vinaigrette-ben, pácokhoz, sültekhez, sőt halhoz is. Az egyetlen titka, hogy nem szabad túl sokat használni belőle, különben tényleg pacsuli ízű lesz. Ha valaki olyan szerencsés, hogy hozzájut friss levendulavirághoz, az a legfinomabb, ha nem, a szárított is megteszi, de vigyázat, csak a vegyszermentes, ehető virág jöhet szóba konyhai használatra!

Levendulás-fehércsokoládés házi fagylalt

Hozzávalók (kb. 7dl fagylalthoz)

4dlltejszín
2dl cukrozott, sűrített tej
5dkg fehér csokoládé, felaprítva
4tk szárított levendula (bio), vagy 4-5 szál friss virág
2 tojássárgája
csipet só

A tejszínt a sűrített tejjel közepes méretű lábasba öntjük, és forráspontig melegítjük. (Amikor pici buborékok kezdenek megjelenni a tetején, azonnal levesszük a tűzről.) Beletesszük a szárított (vagy friss) levendulát, és 20 percig letakarva állni hagyjuk, hogy a masszát finoman átjárja a levendula aromája. Ekkor kézi habverővel sűrűre, fehéredésig keverjük a tojás sárgákat. Leszűrjük az illatos tejszínes folyadékot, és lassan, folyamatos keverés mellett hozzáöntjük a tojáshoz, hogy kiegyenlítsük a hőmérsékletet. Visszaöntjük a lábasba, és állandó keverés mellett néhány percig alacsony tűzön főzzük (nem fog puding-szerűen besűrűsödni, folyékony marad). Közben hozzáadjuk a felaprított fehér csokoládét, hogy felolvadjon. A masszát teljesen lehűtjük (érdemes előző este elkészíteni), végül fagylaltgépben elkészítjük. Ha nincs fagylaltgépünk, a következőképpen járunk el: a jéghideg masszát dobozba öntjük, majd a mélyhűtőbe tesszük. Kb. óránként kivesszük, és mixerben átkeverjük, összesen 4-5 alkalommal.

16 comments:

  1. megcsinaltam ma
    hu nagyon jo lett
    mar megirtam a vacsoras postot, ami ma volt, csak meg nem publikaltam
    abban is leirtam, h ez volt az elso desszert eletemben, aminel azt ereztem, h hu ez nagyon jo lenne ha csipne
    zoldborsra gondoltam, ha majd ujra csinalok
    szted jo lesz ugy??

    [viszont keptelen voltam ellenallni a kanikulaban, es ketteszedtem, a felet lime-mal csinaltam
    gondolom az ugy eleg snassz, ezzel egyutt nekem ugy is nagyon tetszett]

    ReplyDelete
  2. Két éve ettem levendulás lekvárt először Írorszában...azóta sem tudom feledni. Az idén meg is főzöm a saját verziómat. Köszi a posztot, ezt is ki fogom próbálni!!!
    És a Union Square-i piac rulez!!! :-D
    Próbáltad az ott lévő éttermet(Union Square Cafe)is? Millie

    ReplyDelete
  3. Pont 2 napja nézegettem a hatalmsara nőtt levendula bokraimat (ezek már tényleg bokrok, ezernyi virággal), hogy valamit kellene főzni levendula felhasználásával. Ez a fagyi lesz az első : ))

    ReplyDelete
  4. Jól néz ki, elkészíteném, csakhát a levenduláról nekem nagynéném kölnije jut eszembe, amit literes üvegben tartott. Kiskölyökkent nem hagyott nyugodni, idő kérdése volt, hogy mikor kóstolok bele. Attól fogva még a ruhásszekrényben sem szeretem. Persze ha valaki megcsinálja a csokifagyit, és elém teszi, akkor nem tiltakozom :-))

    ReplyDelete
  5. épp tegnap jutott eszembe a budai auguszt levendulás süteménye, a hantás flóra, hogy az milyen finom. levendula rulez.

    ReplyDelete
  6. én levendulás mézfagyit szoktam csinálni, és tényleg isteni! az idén kipróbálom a levendulás cukrot is, hátha télen is tudok majd vele varázsolni ;)

    ReplyDelete
  7. neked sok mindent elhiszek, de én még nem gyôzôdtem meg... többféle levendulás süteményt is kóstoltam már (még nem készítettem semmit magam), de a meggyôzôdés várat magára. nem küldenél egy kis fagyit? :)

    ReplyDelete
  8. Jajj, nagyon szeretem! 2 éve karácsonyi gasztroajándéknak levendulakivonatot és levendulás cukrot készítettem. Szerintem a bátrabbak sem bontották fel, úgyhogy kisebb fáziskéséssel ezt a MANCSot kapják most karácsonyra.

    LepkePillangó

    ReplyDelete
  9. Kiprobaltam: zsenialis!
    Amugy nem szeretem a levendula illatat, tul neheznek erzem. De a fagyit pont annyira jarja csak at az aromaja, hogy erdekesse tegye.
    Koszonom az otletet.
    Kata

    ReplyDelete
  10. Szombat délután egy kirándulás keretében kipróbáltuk Schröter úr konyháját a Chateau Viszben, a desszert csokissüti volt levendula fagyival, állagra pont olyan, mint a fotódon tényleg nagyon izgalmas az íze. Többeknek meséltem, és vagy hárman rögtön mondták, épp most olvasta róla a Chilinél:)

    ReplyDelete
  11. Megcsináltam én is, nagyon jó benne a levendula (egy kicsit lehetne kevésbé édes), az állaga is szuper. Az uram először azt mondta, hogy ő ezt nem eszi meg, de aztán valahogy mégis lecsúszott. :) Biztos, hogy fogom ismételni.

    ReplyDelete
  12. Te chili, gondolatolvasó vagy.Pont ilyen receptet kerestem! Amíg ízlésformálod a nagyérdeműt, és itt-ott elszomorodnál afelett, hogy az emberek mennyire idegenkednek ezektől az ehető virágokkal készülő receptektől, hidd el jó sokan üdvözöljük ezeket az ötleteket. Holnap el is készítem. kiss kiss. B.

    ReplyDelete
  13. B.,de jó, nagyon örülök! remélem, ízleni fog, szerintem igen:)

    ReplyDelete
  14. alig találoma szavakat. nagggyon finom lett, óriási sikere volt!
    igazán különleges íze és illata lett a pici levedulától, de csak annyira hogy kicsit megbolondítsa az egyébként egyszerű hozzávalókat. köszi a receptet!!!

    ReplyDelete
  15. starcookers.de/de/nc/rezepte/rezepte-a-z/nachspeisen/display_type/details

    Ez egy hasonlo recept

    ReplyDelete
  16. Szia Zsófi! Találtam egy cikket egy amerikai "fagyiegyetemről", és mivel tudom, hogy fagyiimádó vagy, belinkelem ide - hátha érdekel:
    http://www.zeit.de/lebensart/essen-trinken/2010-07/eis-universitaet-usa?page=1

    :)
    Üdv a napsütésből! Orsi

    ReplyDelete