1.000.000

Üdvözlöm a Chili&Vanília egymilliomodik látogatóját!

Nem vagyok a számok és statisztikák megszállottja, ezt az oldalt soha nem ez az elem vezérelte. A belső késztetésem mindig erősebb volt a külső hatásoktól, remélem, ez talán átsugárzott valamelyest. Nincs most a blognak születésnapja (az első még nagy szám volt, a második, harmadikat már nem is érzékeltem, addigra olyan természetes részévé vált az életemnek, hogy szinte észre sem vettem)

Most egy percre mégis meg kell állnom.

Három éve, egy napsütéses őszi napon kezdtem el írni azt, amit akkor saját kis „játszóteremnek” gondoltam. Annyi minden történt ez alatt. Itt persze csak a kulináris események, élmények jelentős részét rögzítettem, közben persze éltem: események, emberek, városok, utazások, barátságok, szerelmek, élethelyzetek, jöttek-mentek, volt öröm és bánat, költözés és hazatérés. Egyszóval, folytattam az életemet, mint mindenki.
Földhöz ragadt vagyok, most mégis olyan sorsszerűnek élem meg, hogy ez a szép kerek, szimbolikus szám pont mára esik. Fontos nap számomra a mai, mert a játszótér lassan átalakult egy új pályává, és ma ennek egy fontos állomásához érkezem. Februártól új feladatok várnak rám, olyanok, amelyeket kizárólag a Chili&Vanília-nak és olvasóinak köszönhetek.

Kedves egymilliomodik Látogató!

Nem tudom, ki vagy, honnan jössz, törzsolvasó vagy, vagy csak idetévedtél (egyébként 17.00 körül jártál itt, budapesti vagy, vodafone-os szolgáltatót használtál, és az egyik legrégibb, és számomra is egyik legkedvesebb gasztroblogról, nemisbékától látogattál ide hozzám. Számomra azonban most mégis különleges vagy. Az igazság az, hogy szívem szerint az összes látogatót megvendégelném, erre azonban sajnos nincs lehetőségem. Mégis nagyon szeretnék legalább szimbolikusan egy olvasót vendégül látni a konyhámban.

Ezért egy olvasót, akit a jelentkezők közül ki fogok sorsolni, ezennel sok szeretettel meghívok egy

2-4 személyes, saját készítésű, exkluzív vacsorára

Miért?
Hogy szimbolikusan megköszönjek az összes olvasónak mindent.

Hol?
Az otthonomban. (Van egy rossz hírem: a helyszín nem egy elegáns luxusvilla lesz, hanem egy átlagos belvárosi lakás.)

Mikor?
A Neked megfelelő időpontot egyeztetjük.

Hány főre szól a meghívás?
2-4 fő, ahogy/akivel szeretnéd

Mi lesz a menü? Mindenképpen kagyló, kakaós karfiol és babérleveles panna cotta?
Nem, a menüt Veled egyeztetem, semmi olyan nem főzök, amit nem szerettek. Ha akarsz, választhatsz is tetszőlegesen a blogról.

Ha nem ízlik, megmondhatom, otthagyhatom?
Természetesen.

Ha nem ízlik, megírhatom?
Persze. Azért remélem, ízleni fog.

Hogyan?
Kérlek, ha érdekel, legkésőbb 2009. január 25-ig írj nekem ide egy rövid kommentet, amelyben megadod a nicknevedet. Ha nem szoktál/szeretsz itt kommentelni, írhatsz nekem közvetlenül is e-mailt a

chiliesvanilia(kukac)gmail.com címre. Az érdeklődők közül gasztrocelebritás tanú jelenlétében az azt követő héten ki fogom sorsolni, hogy ki fogja képviselni „AZ OLVASÓT”

Nagyon szépen köszönök mindent.

PS. A Chili&Vanília (és a többi futó projekt) természetesen továbbra is megmarad, és a saját, privát, „családias” kulináris játszóteremként fog működni, szeretettel várok továbbra is mindenkit.


KIEGÉSZÍTÉS: Elnézést, ha félreérthetően fogalmaztam, valóban nem volt teljesen egyértelmű: bárki, akit érdekel, és kommentel, vagy e-mailt ír, részt vehet a sorsoláson, tehát nem a "hamupipőkét" keresem (azért, ha előkerül, jelentkezzen), hanem azt az illetőt (és partnereit), aki képviseli majd az olvasót. Alig várom én is, hogy ki lesz:)